Nyaralás után sok a tennivaló
Tegnap este értünk haza, majdnem két hét pihenés után.
Ilyenkor engem mindig elkap egy belső feszültség, hogy ki kell pakolni, mosni, kertet intézni, gyerkőcöket rendezni, és még ezer dolog...
És ettől csak még feszültebb leszek, azt érzem bárhová nézek, mindenütt csak a tennivaló vár.
Most tudatosan figyeltem arra, hogy ne így legyen.
Rendeztem magamban a tennivalókat, írtam egy listát, és PRIORIZÁLTAM!
Eldöntöttem, mi az, amit ma mindenképpen megcsinálok, és mik azok, amiket majd máskor.
És ez hihetetlen megnyugvással töltött el.
Összekészítettem a nagyot oviba. Ruhát választottunk...majd ismét, mert mégis csak nem jó az a póló...és a rövid gatyó sem. Türelmesen végig vártam vele, hogy megtalálja a mai naphoz leginkább illő szettet. Reggelit csináltam és megreggeliztünk a picivel. Pakoltam a konyhában ezt-azt Pár dolgot el raktam a bőröndből, ami a kezem ügyébe akadt, így egy táska ki is ürült a négyből.
A pici álmos, nyűgös volt, így az eredeti terv, hogy együtt kimegyünk a kertbe felmérni a szüretelni valókat és leszedni a paradicsomot, ugrott, újra terveztem. Elaltattam, és egyúttal rendeltem ebédet is! A főzés ugyanis lecsúszott a fontossági listáról.
Aztán kimentem és leszedtem a gyümölcsöket és a paradicsomot, amiből befőzök majd.
És most adtam magamnak egy kis pihenőt a kanapén!
Sokszor a nyakunkba szakad rengeteg teendő. A gyerekek, a háztartás, a bevásárlás, a kert, az intézni való "apróságok" és úgy érezhetjük, semmi nem halad, hiába megyünk és csináljuk a dolgunkat egész nap, mintha semmivel nem haladtunk volna. Ilyenkor segíthet, ha hátra tudunk lépni egy lépést és picit onnan nézzük meg, mi is a helyzet!
Mi az, amit mindenképp meg kell csinálnom most?
Mi történik, ha még egy-két napig ott maradnak a táskák érintetlenül, amikkel haza érkeztünk?
És ha csak két vagy három nap múlva mosok?
Ezekre a kérdésekre most meg tudtam találni azokat a válaszokat, amikkel jól tudok lenni, nem belefeszülve a teendőkbe, hanem nyugodtan, kapkodás nélkül haladni az én tempómban. És nem éreztem azt sem, hogy minden elvégzett dolog helyett jön kettő másik, mint mikor sietek mindent azonnal megoldani.
Most lassítok, lazítok.
Ebben sok munkám és Páros meghallgatásom van. Meghallgatások amikor arról beszéltem, hogy folyton rohanok, mindent azonnal meg akarok csinálni. Hogy mennyire utálom ezt a fajta működésem sokszor. Hogy nem tudok pihenni, és hogy mennyire irigylem azokat, akik igen. Hogy szeretnék nyugodtan, lassan élni és milyen lenne, ha sikerülne...
Most - a mai napra legalábbis - egy kicsit sikerült.